Page 20 - magazin-november

Portré

Rutkai-Dér Vivien tűzoltó főhadnagy

HARMINC ÉVE VONULNAK

Az elmúlt hónapban két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hivatásos
beosztott tűzoltó is betöltötte a harmincat – na nem az életkort, hanem
szolgálati éveket tekintve. Ebből is érződik, hogy hivatástudatuk nem

hétköznapi. A fókuszban Dobrai Zsolt és Koi Béla.

tűzoltó főtörzszászlós együtt már majd’ egy
emberöltőnyit dolgoztak tűzoltóként.
Harminc-harminc év, ráadásul a záhonyi és a
kisvárdai történetek szálai össze-összeérnek.

„Gombócból a sok is kevés, de ami még gom-
bócból is sok, az már tényleg sok” – mondja min-
dig nevetve egyik Szabolcs megyei kollégánk,
aki hozzánk hasonlóan elismeréssel nyugtázta,
hogy a Kisvárdán szolgálatot teljesítő Dobrai
Zsolt címzetes tűzoltó főtörzszászlós és a Kezdjük a ’90-es évek elejével, amikor Zsolt és
Záhonyban hivatásos Koi Béla Levente címzetes Béla együtt, szobatársakként voltak sorkatonák
Budapesten. Kötelező szolgálatuk vége
felé jártak, amikor Zsolt tűzoltó édesap-
ja egyik nap „kikérte” a fiát úgy, hogy
Zsolt erről mit sem tudott, elképzelése
sem volt, hova tartanak és miért. A
Hegyalja útra mentek, édesapja ugyanis
hivatásos tűzoltóként szerette volna
látni a fiát, így elvitte őt a központi orvo-
si alkalmassági vizsgálatra. Dobrai Zsolt
pedig egy percig sem habozott, hogy
tűzoltó legyen. „Alig vártam, hogy
apám nyomdokaiba léphessek. Ám a
sorkatonaság után egy kicsit még vár-
nom kellett, visszatértem dögei munka-
helyemre. Pár hét múlva azonban meg-

18 KATASZTRÓFAVÉDELEM