Page 12 - magazin-október

Beavatkozások belülről

Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó főhadnagy

ÁRULKODÓ JELEK

ekete falak, megégett bútorok, megolvadt felkutatják az érintetteket és mindazokat, akik
Fvezetékek és a csizma alatt ropogó törmelék valamilyen információval rendelkeznek a tűze-
– sokszor ennyi marad a pusztító lángok után. setről, vagyis ügyfél- és tanúmeghallgatási jegy-
Néhol csak az elégett ágymatrac rugói sejtetik, zőkönyvet készítenek. Fényképekkel és méret-
hogy azt a helyiséget korábban hálószobaként arányos helyszínrajzzal alátámasztva részletesen
használták. Ha a tűz emberéletet követel, vagy leírják épületeknél a helyiségek, bútorok egy-
felmerül a bűncselekmény gyanúja, esetleg a máshoz viszonyított elhelyezkedését, a tűzzel
érintett terület pontos helyét. A
falakon látható égés- és füst-
nyomokat is vizsgálják a hely-
színi szemle jegyzőkönyv
összeállításakor. Sok esetben
az égés során felszabaduló
gázok összegyűlnek és a nagy
hőben belobbannak a helyiség
mennyezetén, ilyenkor a búto-
roknak csak a felső része ég
meg, az alja ép marad.
Ilyenkor nagy bizonyossággal
állítható, hogy a szobának
nem azon a részén csaptak fel
a lángok. A tűz jellemzően ott
keletkezett, ahol a nagy hőter-
helés miatt a falak kifehéred-
tek, a vakolat leesett, nem

kárérték meghaladja az ötvenmillió forintot, a
katasztrófavédelem hatósági eljárás keretében
vizsgálja, mikor, mitől és hogyan csaptak fel a
lángok. Az elemzésben segítenek azok az árul-
kodó nyomok, amelyek megmutatják a tűzeseti
helyszínelőknek, honnan indult a tűz.
Takács József tűzoltó alezredes az elmúlt har-
minc évben – korábban szolgálatparancsnok-
ként, napjainkban a Fejér megyei katasztrófavé-
delmi műveleti szolgálat munkatársaként – szá-
mos tűzvizsgálatot folytatott le. Kiemelte, hogy a
füst- és égésnyomok megfigyelése csupán egy kis
szelete annak a sokrétű és összetett elemzésnek,
amely végül a keletkezési ok meghatározásához
vezet. A helyszínen első lépésben tájékozódnak,

10 KATASZTRÓFAVÉDELEM