Page 13 - Magazin - Szeptember

11

2017. szeptember
Háromgenerációnyi tűzoltó a családban,

és ki tudja hol a vége…

KATASZTRÓFAVÉDELEM

Fodor József 1957-ben kezdte meg tűzoltói pályafutását Eger városában. Azóta a fia,
ifjabb Fodor József és az unokája, Fodor Péter is megfordult a tűzoltóság berkeiben.
Mindhárman beosztott tűzoltóként kezdték a szolgálatot és különböző beosztásokba
vitte őket az élet. Példamutató hivatástudatról, kiváló szakmai tudásukról, emberfe-
letti bátorságukról mindhárman tanúbizonyságot tettek a szolgálatban töltött évek
alatt. Jelenleg Fodor Péter tű. törzszászlós dolgozik a katasztrófavédelem állományá-
ban, ő segített egy beszélgetésre összeterelni a három generáció tagjait. Mindhárman
ugyanazokra a kérdésekre feleltek, a válaszok persze már mások…

l Hogyan esett a választás éppen a
tűzoltói hivatásra?

Fodor József: Akkoriban, vagyis az
ötvenes évek közepén egy kőbányában
dolgoztam. A munka monoton volt, és
nagybátyám, aki tűzoltó volt, látta raj-
tam a boldogtalanságot, ezért elhívott
egy tűzoltó-válogatásra. Nagy öröm-
mel mentem, ahol először egy négyta-
gú dugólétra legfelső fokára kellett fel-
mászni. Egyhónapos volt akkor a
kiképzés, amelynek során a második
emeletről egy ugróponyvára is le kel-
lett ugrani. Nem voltak akkoriban még
párnák és hasonlók: a „Feszíts!” vezényszóra har-
minckét tűzoltó kifeszítette a ponyvát, az „Ugorj”- Ifjabb Fodor József: Édesapámnak nagy szerepe
ra pedig a másodikról kiugrottál, bele a közepébe. volt a választásomban. Sosem erőltette, egyszer
1957-ben szereltem fel tűzoltónak Egerbe, az akko- sem mondta, hogy „Fiam! Legyél lánglovag, mint
ri nevén Egri Tűzrendészeti Alosztály-parancs- apád”. De valahogy már gyermekkoromban tud-
nokságra. Akkoriban az újonc felszerelőknek nem tam, hogy egyszer én is felszerelek. 1982-ben let-
volt rendfokozatuk, beosztottként titulálták őket. tem tűzoltó Egerben, beosztott tűzoltóként. Rövid
Tizennyolc hónap után kaptam meg az őrvezetői időn belül gépjárművezetői beosztást kaptam, ami
rendfokozatot és 1971-ig a ranglétrán fokonként óriási felelősséggel járt. Akkoriban Csepel és Rába
lépkedve törzsőrmesterré váltam. Ugyanabban az típusú járművekkel vonultunk. 1989-ben kaptam
évben tiszthelyettesi iskolába vezényeltek, és ami- egy kedvező ajánlatot, amelyre bárki azonnal
kor azt sikeresen elvégeztem, zászlóssá léptettek igent mondott volna. Én több hét, álmatlan éjsza-
elő. 1972-ben szolgálatparancsnokká neveztek ki kákkal eltelt gondolkodás után, a családom jobb
és 1989-ig ebben a beosztásban szolgáltam. Abban anyagi boldogulását szem előtt tartva elfogadtam
az esztendőben, harminckét év folyamatos szolgá- az ajánlatot és leszereltem. De a tűzoltóság azóta is
lat után törzszászlósként mentem nyugdíjba. a szívemben él, nagyon sokat gondolok a bajtársa-