Page 18 - katved-marcius

16

poRTRÉ Hárman haltak meg A magánéletben sem mindegy, hogyan fejezzük ki
gondolatainkat, a munka világában a vállalkozás
a frontális ütközésnél
sikere múlhat azon, hogyan kommunikálnak üzleti
partnereikkel az érintettek. Az átlagember talán
nem is gondolná, de a kommunikáció gyorsasá-
ragikus balesethez riasztották az aszódi katasztrófavédelmi őrs tűzoltóit gán, a közölt adatok pontosságán emberi életek
február huszonegyedikén. A 3-as főút 40-es kilométerszelvényénél, Bag
T közelében egy személygépkocsi és egy utasokkal teli kisbusz frontálisan is múlhatnak. A segélyhívás leadójának lélekje-
ütközött. Az autóban utazó három ember a karambolban a helyszínen elhunyt, lenléte, tájékozódási képessége nemcsak a baj-
a kisbusz tizenhét utasa közül tizenketten megsérültek. A műszaki mentés és a bajutottaknak segít, hanem annak a munkáját is
baleseti helyszínelés teljes útzár mellett zajlott. egyszerûsíti, akinél a 105-ös hívószám kicsöng.
Az eset kapcsán hírekben és a helyszíni közvetítés során ezeket a sorokat
olvashattuk, vagy hallhattuk. De hogyan is látták, élték meg a történeket a be-
avatkozó tűzoltók? éhány órát a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató-
ság műveletirányítási központjában töltöttem, telefonok,
N gyorsan pergő információk, hivatástudattal rendelkező tűz-
oltók között, hogy bepillantást nyerjek felelősségteljes, ám koránt-
sem egyszerű munkájukba.
― Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok jelzés hiányos, pedig a mű-
veletirányítási központban szolgálatot teljesítők, azaz a „vonal másik
végén lévők” az állampolgárok bejelentései alapján értékelik a helyzetet
és riasztják a szükséges erőket, eszközöket. Ők azok, akik továbbítják
az adatokat a káreseményhez vonuló, beavatkozni készülő tűzoltóknak
― húzta alá a lényeget már beszélgetésünk elején Egyed Lajos tűzoltó
őrnagy, főügyeleti osztályvezető. ― Munkájukban számos program, elő-
írás és szabály is segítséget nyújt, de a kiindulópont minden esetben az a
néhány mondat, amit a jelzést leadó közöl ― erősítette meg az elhangzot-
Fotó: Pest MKI takat Maczek Szilárd tűzoltó őrnagy, tűzoltósági főfelügyelő. Ahhoz tehát,
hogy a műveletirányító megfelelő döntést hozhasson, pontosan tudnia
kell az esemény helyét, jellegét, kiterjedését, sőt azt is, van-e látható sze-
Február huszonegyedike, péntek. Aznap esős, borús volt az idő. Igaz, hogy mélyi sérülés, vagy haláleset. Az első szavakra ― ”tűz van, segítsenek,
naptár szerint még télnek kellett volna lennie, mégis a szokásosnál melegebb baleset történt...”― éber figyelem, fegyelmezett koncentráció a válasz.
volt. Szemerkélt az eső, ez nedvessé, kissé csúszóssá tette az utakat. Az aszó-
di őrs tűzoltóinak a napi program szerint zajlott az életük. A B csoport volt aznap
szolgálatban, Kristóf István tűzoltó zászlós, szerparancsnok vezetésével. Aztán
eljött az a bizonyos óra, perc. Nem sokkal délután fél kettő előtt érkezett a jelzés Porig égett az
a Pest megyei katasztrófavédelem műveletirányítási központjába, hogy két autó
frontálisan ütközött. Azonnal riasztották az aszódi őrs, valamint a gödöllői pa-
rancsnokság tűzoltóit. Kristóf István azt mondja, a helyszínen kaotikus állapotok asztalosmûhely
uralkodtak.
„A fecskendőből kiszállva azonnal felvettem a kapcsolatot a mentőszolgá- Pákozdon
lat kint lévő orvosával. Közölte velem, hogy az autóban két elhunytat találtak,
azt azonban nem tudta, hogy a kisbuszban hányan utaztak, és közülük meny-
nyien sérültek meg. Közben a fiúk már a feszítővágóval elkezdték levágni az
összetört autó ajtaját, a gödöllőiek pedig a másik oldalról igyekeztek kinyitni
az autót. Sikerült felfeszíteni az ajtókat és megdöbbentő látvány tárult elénk.
Észrevettük, hogy mintha egy pokróc lett volna a hátsó ülés előtt a padlón. Kö-
zelebbről megnézve kiderült, hogy egy nő feküdt beesve az ülések között. Idő-
közben több mentő érkezett a helyszínre, egy orvos megvizsgálta a sérültet,
aki élt, de nagyon gyenge volt a pulzusa. Azonnal megkezdték az ellátását, de
nem jártak sikerrel, ő is életét vesztette. A kisbuszban egy nő ült vérző testré-
szekkel. A többi utas – valószínűleg a sokk hatása alatt – gyalog elindult Aszód
irányába, útközben kellett őket összeszedni. Végül sikerült tisztázni a sérültek
számát is, tizenheten utaztak a buszban, tizenketten sérültek meg, öten saját
lábukon távoztak a helyszínről. Az ütközés erejére jellemző, hogy a kisbusz
padlólemezhez csavarozott ülései kiszakadtak a helyükről. A személyautóban
utazókról kiderült, hogy egy házaspár volt, valamint a feleség édesapja. Az
idős férfi mozgássérült volt, éppen orvosi vizsgálatra vitték volna Hatvanba.
Eddig ismeretlen okokból tértek át az út másik oldalára.”.

Csámpai Attila tű. törzszászlós
megyei katasztrófavédelmi szóvivő