Page 4 - katved-június

2

ÁrVÍZ 2013 Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK

Egy ország a Duna mentén…

A történelminek prognosztizált dunai árhullám még meg sem érkezett Magyarországra, amikor már a folyó felsô
szakaszának valamennyi olyan pontján megelôzô védekezés zajlott, amelyet a vízügyi szakemberek kritikusnak ítéltek
meg. A kormány június negyedikén veszélyhelyzetet hirdetett Gyôr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye teljes
területére, Pest megyében a Váci, a Szentendrei, a Dunakeszi és a Szobi járásokra, valamint Budapest Duna menti
kerületeire. Tizedikén a veszélyhelyzetet kiterjesztették Pest megyében a Szigetszentmiklósi, a Ráckevei és az Érdi, Fejér
megyében a Martonvásári és a Dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a Kunszentmiklósi, a Kalocsai és a Bajai, Tolna
megyében a Paksi, a Tolnai és a Szekszárdi, Baranya megyében pedig a Mohácsi járás közigazgatási területére is.
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a parlament nem sokkal késôbb július 19-ig meghosszabbította
a veszélyhelyzetet. Az országban intenzív árvízi védekezés 6 napon keresztül 807,4 kilométer hosszú töltésen folyt.

A település védelmi szakaszain dolgoztak a gátakon, összesen 13253 ember
munkálatokat Orbán Viktor miniszterelnök mindvégig az érintett
küzdött ekkor a víz ellen.
területeken kísérte fi gyelemmel, az aktuális helyzetről minden nap
A védekezés során a gátak megerősítésére, ideiglenes védművek
ő maga tájékoztatta a közvéleményt. Az összességében több ezer
kilométeres úton mások mellett vele tartott Dr. Bakondi György tű. altá- kialakítására 10 millió 179 ezer 46 homokzsákot és 242 ezer 500 köb-
bornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató. méter homokot használtak fel, 254 munkagépet, 1092 szállítóeszközt és
Az árvíz közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570- 338 szivattyút működtettek. Kilenc helikoptert és 573 terepjárót vettek
nek kellett ideiglenesen elhagynia otthonát. A védekezésben összesen igénybe a rendkívül nehéz körülmények áthidalásához.
körülbelül hetvenháromezren vettek részt. Az árvíz idején a Dunán hajó- Az árvízi védekezés legkritikusabb pontjai Győrújfalu, Dunaszentpál,
zási tilalom volt érvényben, megtiltották a folyó fölött a repülést, megha- Neszmély, Sződliget, Mecsér, Pilismarót, Tát, Dunabogdány, Kisoroszi,
tározott területeken nem lehetett halászni, vadászni. Nagymaros, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Kisapostag, Báta, Baja és Duna-
Hazánkban először Győr-Moson-Sopron megyében, Nagybajcsnál szekcső települések voltak. A védekezési helyszíneken a katasztrófavéde-
várták a Duna tetőzését, ez június 7-én 907 centiméteren történt meg. Ez
35 centiméterrel volt magasabb az eddig ott mért legnagyobb vízállásnál.
A fővárosban június 9. és 10. fordulóján 891 centiméterrel tetőzött a folyó,
31 centiméterrel túllépve az eddigi legmagasabb értéket. Mohácsnál júni-
us 13-án 964 centiméternél érte el a Duna a legmagasabb állását, húsz
centivel alacsonyabb értéken az eddig mért legnagyobb vízállástól.
Az árvízi védekezésből június 4. és 13. között a rendvédelmi szervek hi-
vatásos állományú tagjai és az oktatási intézmények hallgatói közül 18687-
en vették ki a részüket. A Magyar Honvédség állományából 8306 katona
dolgozott a gátakon. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
speciális mentőcsapatai, a HUNOR és a HUSZÁR nyolcvankilenc tagja
indult a legkritikusabb helyekre segíteni. A megyei önkéntes mentőszerve-
zetek 369 fővel védték a gátakat. Az önkéntes tűzoltók 3500 taggal képvi-
seltették magukat az árvízi munkálatokban. A polgárőrség 1090 emberét
küldte a védművekhez. A közfoglalkoztatottak 6018-an, a civil önkéntesek
36780-an voltak a szükséges helyszíneken, utóbbiak a saját lakókörnye- Fotó: S. Tóth Anikó tű. zls.
zetük mellett mások ingatlanát is védték az ár ellen. A hivatásos egységek
és az önkéntes segítők a védekezés legnehezebb napján, július 10-én 95