Page 3 - magazin-április

1

Készültség minden fronton A tartalomból

ozgalmas hónapot tudhatunk magunk mögött. Hozott a március katasztrófát, igaz Japán .........................................................2
nem hazánkban, és történtek fontos, a hosszú távú biztonságunkat szolgáló dolgok
Mis szép számmal.
Kezdjük a szomorúbb hírrel: a hónap közepén a fejlett országok közül kiemelkedő Japán-
ról bizonyosodott be, hogy még a mindenre felkészült, híresen szorgalmas emberek lakta KATASZTRÓFAVÉDELEM 2011. április
szigetországot is képesek a természet erői meglepni. Március 11-én olyan erejű földrengés
rázta meg Japán észak-keleti részét, amelyre még az ilyen katasztrófákra amúgy folyamato-
san számító ország sem készülhetett fel. Az önmagában is szörnyű, ezrek, talán tízezrek
életét követelő földrengés hatásait fokozta, hogy a természeti csapást szinte azonnal újabb
követte: a partvidéken cunami söpört végig. A harmadik és összességében talán mindegyik-
nél ijesztőbb az a baleset, ami a Fukushima atomerőműben történt. Félő, hogy nemcsak az
erőmű biztonságos lezárásának munkálatai, hanem a hatások is elhúzódóak lesznek. Mind-
ez még akkor is jogos aggodalommal tölthet el mindenkit, ha a több ezer kilométeres távolság Megyei gyakorlatok ....................................9
miatt közvetlenül nincs veszélynek kitéve, mint ahogy hazánk lakói sem.
Elgondolkodtató, hogy a humanitárius segítségre eddig soha nem szoruló Japán most a
világ összefogását kérte. A segítségnyújtásnak Magyarország is tevékeny részese volt, hiszen EU-elnökség ..............................................13
amellett, hogy segélyszállítmányt juttatott el a katasztrófa sújtotta országba, az OKF egyik
polgári védelmi tisztje a Japánba küldött EU-csoport helyettes vezetőjeként hetekig dolgozott Hírek a katasztrófavédelem életéből ........15
Tokióban, ketten pedig Brüsszelben szervezték az uniós segítséget.
És miközben a világ fi gyelme a Japánban történtekre irányul, nem lehet elfeledkezni a
számunkra fontos eseményekről sem. Például arról, hogy alig több mint fél éve békés dunán-
túli településeket öntött el a vörösiszap-áradat, amely tíz halálos áldozatot követelt, s emberek
sorát tette földönfutóvá. A gyors intézkedéseknek, a kormányzat és a polgárok segítőkész-
ségének köszönhetően azonban ma már más számít hírnek: az, hogy miként jutnak az ott-
hontalanná vált emberek új házhoz, s milyen fejlesztésekre készülnek a nemrég még kilátás-
talan helyzetben lévő kistelepülések. Bízhatunk abban, hogy a kitűzött határidőre „csupán” a
katasztrófa rossz emléke és persze a tanulságai maradnak, a mindennapok ismét normális
medrükben folynak, mi több: a térség élhetőbbé válik.
A külföldi és a hazai hírek között más is akad, amire érdemes felfi gyelni. Igaz, egyelőre
csak a katasztrófavédelem és a polgári védelmi kötelezettek számára fontos, ami napjainkban Az igazgatóságok életéből ........................25
történik. A tavasz első hónapját ugyanis sokan gyakorlatokkal töltötték. Szinte nincs olyan
megye, ahol ne készültek volna a kisebb-nagyobb települések valamilyen módon arra, hogy
mi is a teendő belvíz, árvíz vagy éppen viharkár esetén. Biztosak lehetünk abban, hogy ezek
a helyenként csupán tíz-húsz embert megmozgató, s a kívülálló számára akár feleslegesnek
is tűnő akciók sok-sok hozadékkal járnak. Amellett, hogy a polgári védelem emberei évek óta
nem voltak ennyien egyszerre a terepen – volt, ahol egyszerre több százan is kivonultak –, a
gyakorlatok mindegyikén együttműködtek többek között a vízügyesekkel, és ami legalább
ennyire fontos, a polgármesterekkel, akiknek az is feladata, hogy baj esetén irányítsák a vé-
dekezést. Nem szimplán elméleti képzek voltak ezek: azokon nagyon is gyakorlati feladatokat
kellett végrehajtani. Ez meghatározó, hiszen a beavatkozásnak szakszerű és határozott ve-
zetés mellett kell megtörténnie, anélkül ugyanis kétséges lehet a siker.
Figyelemre méltó, hogy a gyakorlatok szervezői mindenhol fontosnak tartották, hogy a
legfi atalabbak, tehát az óvodások és iskolások is kivegyék a részüket a feladatokból. A gye-
rekek így szinte észrevétlenül jutottak olyan ismeretek birtokába, amelyekre éles helyzetben
igen nagy szükség lehet. Bíztató, hogy még sokan mások is megtapasztalhatják, miként
zajlik egy beavatkozás, hiszen összességében csaknem száz polgári védelmi felkészítés lesz
az idén. A katasztrófavédelem vezetésének eltökélt szándéka, hogy elérje: a településeken
lehetőség szerint minél több olyan ember legyen, aki tisztában van azzal, veszélyhelyzetben
kinek mi a feladata, mely szervezetekre lehet és kell támaszkodni, s melyik az a pillanat,
amikor már külső segítséget kell igénybe venni.
Kivételes szerencse, hogy miközben a naptár már áprilist mutat, az év elején még fenyege-
tőnek tűnő ár- és belvízi helyzet eddig nem tette szükségessé, hogy az emberek a gyakorlatok
helyett éles bevetésen edződjenek. Az időjárás tehát egyelőre kegyesnek mutatkozik, így
minden egyes nappal, minden egyes gyakorlattal kedvezőbb helyzetbe kerülünk mindannyian.
Csak a szerencsére azonban a továbbiakban sem alapozhatunk, ezért sok területen fej- A címoldalon szereplő fotót
lesztettünk és fejlesztünk még: Borsodban 7,4 milliárd forintot költünk árvízi megelőzésre. Páros György készítette
Nem kevés pénz ez, de nem nagy ár, ha tudjuk, a beruházások révén egyszer és mindenkor-
ra megszüntethetjük a térség árvízi fenyegetettségét. A BM Országos Katasztrófavédelmi
Nem kidobott pénz az sem, amelyet tavaink viharjelző rendszerének fejlesztésére szánunk Főigazgatóság hivatalos honlapja
évről-évre, a pontosabb jelzések életeket menthetnek meg. Ugyanúgy, mint a fi atalok által az Interneten:
kedvelt szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele a folyamatos és szigorú felügyelet révén. www.katasztrofavedelem.hu

Újhegyi Katalin