Page 3 - magazin-február
P. 3

1


          A lavór alján                                                       A tartalomból



              rofán, de beszédes a cím, hiszen földrajzi szempontból Magyarország valóban a   EU-elnökség ................................................2
              lavór alján van. És ebből a tényből jónéhány, katasztrófavédelmi szempontból
         Pfontos dolog következik. Kárpát-medencei elhelyezkedésünk tartott már hosszú
          időn át az ország felett sarkvidéki hideget hozó „felhőpaplant”, szélcsendes időben
          szmogból takarót, és változtatta nyáron forró katlanná az ország nagy részét. Iskolai                    KATASZTRÓFAVÉDELEM 2011. február
          tananyag, hogy a környező hegyek, jellemzően határon túli oldalukon a legtöbb csapa-
          dékot kicsavarják a felfelé szálló felhőkből, szárazságot okozva nálunk. Mindez éppen
          a tavalyi nyárra nem volt igaz. A csapadékhozam hektikussága a sokat emlegetett klí-
          maváltozás mellett talán elhelyezkedésünk számlájára is írható. Magyarország jellegze-
          tessége, hogy felszíni vizeink 96 százaléka a határokon túlról érkezik. A 2000-es tiszai
          ciánszennyezés, vagy a hozzánk korábban rendszeresen „habozva” érkező Rába pél-
          dája megmutatta, ez mekkora kiszolgáltatottságot okoz. Alapesetben folyóinkon nem
          szennyezés, hanem víz érkezik. Az árvíz miatt veszélyeztetett helyeken élőket, a vízügyi   Ár- és belvízhelyzet ...................................12
          szakembereket, az esetleges védekezésben érintett szervezeteket leginkább az érdek-
          li, hogy mikor mennyi. Tél végén rendszeresen hallani a hegyekben hóban tárolt víz
          mennyiségéről, az árvíz nagyságát, lefolyásának sebességét befolyásoló tényezőkről,
          köztük kivágott erdőkről, kanyarjaiktól megfosztott, szabályozott folyókról, egyszer-egy-
          szer az áradást lassító, külföldi gátszakadásról.
            Minthogy a honfoglalás óta eltelt már egy-két év, és ezen időszak alatt a Kárpát-me-
          dence nem változott, és mert az árvizek visszatérő vendégeink, azt gondolhatnánk, hogy
          a témában nekünk magyaroknak újat mondani már nem lehet. Aztán minden évben jön
          valami más, olyan ami az előző évben nem volt, vagy nem úgy volt, és mi újra és újra
          meglepődünk. A háttérből pedig természet ősanyánk halk kuncogása hallatszik.
            Mindezek fényében nem meglepő, hogy a magyar uniós elnökség egyik prioritása   Hírek a katasztrófavédelem életéből .........17
          jegyében első rendezvényünk az árvízről szólt. Az Integrált Árvízkezelési Elnökségi
          Munkaműhely keretében huszonhat országból hatvan külföldi szakértő járta körül az
          árvizek kezelésének, a megelőzésnek, a védekezésnek, a következmények felszámolá-
          sának témakörét, kutatta a hatékonyság növelésének lehetőségét. Magyarország szá-
          mára – amelynek vízjárása meglehetősen szeszélyes, hiszen árvíz után nem sokkal akár
          már vízhiány, aszály is jelentkezhet – fontos lenne a vízgazdálkodást úgy átalakítani, hogy
          az áradáskor érkező felesleges víztömeget az országon belül meg lehessen tartani, hogy
          aztán az aszálykor felhasználható legyen.
            Nem csak nemzetközi viszonylatban került azonban terítékre az év elején az árvízi
          védekezésre való felkészülés. Komoly munka zajlott a Belügyminisztériumban is, ahol
          egyrészt a megyei védelmi bizottságok elnökei kaptak tájékoztatást, másrészt a Kor-
          mányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzsének vezetésével gyakorlat zajlott. A
          tárca vezetője mindenkit óvott attól, hogy a történéseket játéknak fogja fel, mint fogal-  Időszerű kérdések
          mazott, az ilyen gyakorlatok nagyban hozzájárulnak az emberi életek, az anyagi javak   Előkészületben a Seveso III. Irányelv ...........26
          sikeres mentéséhez. Megszületett az Országos Bevetés-irányítási Terv is, mely bizto-
          sítja a hazánk területén előforduló árvízi helyzetek kezelése érdekében a katasztrófavé-
          delem, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtás, valamint a vám-szervezetek
          „riasztását, készenlétbe helyezését, igénybevételük és a tevékenységük mindenoldalú
          támogatását, valamint az alkalmazási helyzetekre történő gyors reagálást”. A szintén
          frissen elkészült Polgári Védelmi Szervezetek Mozgósítási Terve alapján pedig „az
          előforduló katasztrófaveszély, vagy katasztrófa esetén a különböző szakfeladatokra
          létrehozott polgári védelmi kötelezettségen alapuló pv szervezetekbe beosztott, feladat-
          ellátásra felkészített, megfelelő védőfelszereléssel és munkaeszközökkel ellátott szer-
          vezetek mozgósítása biztosítható.”
            A felkészülés tehát gőzerővel folyik, a tervek elkészültek, zajlik Borsodban a védművek
          megerősítése, a medrek kotrása, záportározók építése. A „legjobb védekezés a megelő-  Az igazgatóságok életéből ........................28
          zés” elvét követve, a katasztrófavédelem előrelátó módon a legrosszabb forgatókönyv
          alapján számít.
            Ezt a forgatókönyvet azonban mi, emberek írtuk. Éppen ezért talán végre fi gyelünk,
          és megtesszük, amit kell, tanulunk az évszázados tapasztalatokból, a saját kárunkból.

                                                              Galántai Judit

                                                                                 A BM Országos Katasztrófavédelmi
                                                                                  Főigazgatóság hivatalos honlapja
                                                                                         az Interneten:
                                                                              www.katasztrofavedelem.hu
   1   2   3   4   5   6   7   8