Page 23 - magazin-október

23

– errõl is a klímaváltozás tehet
– errõl is a klímaváltozás tehet okozója egyre nagyobb földrajzi régiókban
tudott megtelepedni és megmaradni. A hõ-
West Nile Virus), hanem a világméretû éghajlatváltozás jelenthet katasztrófát hullámok lehetõvé teszik, hogy valamennyi
fertõzött szúnyogban több napon át szapo-
rodjanak a vírusok, és minden nõstény meg-
1. ábra fertõzze a vérszívás során áldozatául esett
fogékony emlõsöket, beleértve az embert is.
A west nile vírus fokozatos terjedését a KATASZTRÓFAVÉDELEM 2010. október
2. ábra foglalja össze egyszerûsítve. A ván-
dormadarak révén a hatvanas években jutott
el Franciaországba és számos alkalommal
megfigyelték jelenlétét a Közel-Keleten is.
Járványszerûen 1996-ban jelentkezett elõ-
ször Romániában, a Duna-delta vidékén. Két
évre rá, egy beteg lúd vírusát behurcolták az
A lovak és az emberek
csak véletlenül betegszenek meg Amerikai Egyesült Államokba, ahol az végle-
gesen megtelepedett (endémiássá vált). Né-
hány év alatt eljutott valamennyi USA állam-
ba. A globális felmelegedés jelentõségét
mutatja, hogy 2002 óta Kanada délnyugati
területein is endémiás, míg korábban csak
az USA-ban megfertõzõdött emberek bete-
gedtek meg.
Magyarországon az elsõ megbetegedé-
seket állatorvosok diagnosztizálták libate-
nyészetekben. A tenyésztett libák ugyanis
genetikailag túl egységesek, és megbeteg-
szenek a vírustól, szemben a vadlibákkal (3.
ábra). Az a tény, hogy a vírus elleni ellen-
anyagokat már a 60-as évek végén sikerült
Nils Holgersson vírushordozó lúdja megérkezik a Hortobágyra, megpihen, majd a szúnyo- egyes alföldi települések idõs lakóiban (60
gok továbbviszik a fertõzést a libafarm állataira, amelyek agyvelõgyulladás miatt alulról éven felül) kimutatni, jelzi, hogy sok-sok em-
szagolják az ibolyát. A fogékony madárfajok is megbetegszenek és elpusztulnak. Nils ber megfertõzõdik a vírustól, de csak ritkán
Holgersson pedig büntetlenül tovább repül észak felé. Az emlõsök, a lovak és emberek alakul ki megbetegedés. A 70-es években
csak igen ritkán betegszenek meg. szúnyogokból is sikerült kimutatni a vírust
nálunk. Klinikai megbetegedést azonban –
lázzal, olykor bõrkiütésekkel és ritkán agyve-
kelt égövek lakói történelmi idõk óta védve rületekre jut el. A világméretû klímaváltozás lõgyulladással jár – csak 2003 óta diagnosz-
voltak ezen fertõzések ellen, mert ha be is felelõs azonban azért, hogy a vírus a mérsé- tizáltak Magyarországon.
kerültek a vírusok az országokba, a tél gon- kelt égövön is tartósan megmarad (I. táblá- A megbetegedést többször megfi-
doskodott róla, hogy a fertõzött ízeltlábúak zat). gyelték. Több betegség volt Észak-Olaszor-
megfagyjanak. Tavasszal „tiszta lappal” in- A vírus iránt fogékony szúnyogok ugyan- szágban is, és 2005 után több száz Volgog-
dult a természet. Ma viszont a téli álmot al- is valamennyi világrészen elterjedtek. Leg- rád, Asztrahány és Rosztov vidékén, azaz
vó rágcsálók száma nagyobb az enyhe telek nagyobb részük 9-11 C -os hõmérséklet mel- Oroszország legnyugatibb területein, ahol a
o
után, bennük a vírusok szintén képesek átte- lett már remekül tud szaporodni. Szerveze- betegség korábban soha nem fordult elõ.
lelni. tükben a vírusszaporodás azonban csak 20 Mind a mai napig a vándormadarak hurcol-
o
A vándormadarak teszik lehetõvé, hogy C -on történik meg. Ez az oka annak, hogy az ják be a betegséget Európába. Erre bizonyí-
a west nile vírus egyre nagyobb földrajzi te- elmúlt évtizedekben a nyugat-nílusi láz kór- ték az, hogy Romániában 2008-ban egy
olyan horgász betegedett meg, aki az egész
I. táblázat nyarat a folyóparton töltötte. Magyarorszá-
A globális felmelegedés lehetséges következményei gon a megbetegedések csak augusztusban
jelentkeztek, bizonyítva, hogy a vándorma-
1.) Nagyobb területeken tudnak a rovarok szaporodni darak behozzák a vírust tavasszal, majd az
2.) Hosszabb ideig tudnak a rovarok szaporodni elszaporodik a madarakban, ezektõl egyre
3.) Nagyobb mennyiségben keletkezik a rovarban a kórokozó több szúnyog fertõzõdik meg, amelyek a
4.) Télen a hideg kevesebb rovart, lárvát és petét pusztít el nagy meleg idején elszaporodnak és ekkor
5.) A túlélõ rágcsálók száma nagyobb, és lehetõvé teszi mind a rovarok, mind a kórokozók tudják megfertõzni a lovakat és embereket.
szerencsésebb túlélését A vírus behurcolását úgynevezett „õr-
6.) A hegységekben magasabbra tolódik át a fagyhatár, ezért az ízeltlábúak által terjesztett szem” (sentinel) madarak megfigyelésével
betegségek is megjelennek szokták észrevenni. A fertõzés lappangási
ideje két-három hét. A (sentinel) galambok