Page 3 - magazin-május
P. 3
KÖSZÖNTŐ A TŰZOLTÓNAP ALKALMÁBÓL
Tisztelt Kollégák!
Különös ünnep az idei. Ezen a napon a hősies helytállásról, a tűzoltói hivatás nehézségeiről szoktunk
beszélni. Most azonban olyan időszakban emlékezünk meg a tűzoltók és a kéményseprők védőszent-
jéről, Szent Flóriánról, amikor az erő, a kitartás és elővigyázatosság, felelősségérzet minden nap meg-
méretik. A világ nagyot fordult pár hónap alatt, az emberek maguk is hősökké váltak, a rendkívüli
helytállásra a hétköznapok során is szükség van. Most a mindennapok értelmes, felelős túlélése kíván
rendkívüli erőt, a kialakult járványhelyzet mindenkitől áldozatot és kitartást követel.
Ebben a környezetben nagyon nehéz kiemelni és méltatni bárkit is, kizárólag a tűzoltók nagyjairól
beszélni.
Az idei tűzoltónapi köszöntőm tehát mindenképpen rendhagyó. A méltatás ezúttal nemcsak az
állomány tagjait, a tűzoltókat és a kéményseprőket illeti meg, hanem mindazokat, akik kizökkenve a
hétköznapok rutinjából és biztonságából, a jóleső megszokásokból, pár nap alatt átálltak egy másik
életformára annak érdekében, hogy minél több embernek esélye legyen a túlélésre. Ma a fejlődéshez a
megszokott életünkről való lemondáson keresztül visz az út, akkor is, ha azt rengeteg munkával épí-
tettük fel.
Szent Flórián, a római hős, a tűzoltók és kéményseprők védőszentje azért válhatott példaképpé,
mert sohasem félt a küzdelemtől, de nem félt veszíteni sem, folyamatosan fejlődött. Egy dologtól félt
csak, mégpedig attól, hogy a rábízottakat nem tudja megoltalmazni.
Ez minden tűzoltó félelme azóta is. A tűzoltók mércéje szerint nem hőstett, hanem természetes
folyamat az életek megmentése, az értékek megóvása, a bajbajutottak megsegítése. Tűzoltóink most is,
a kihirdetett veszélyhelyzetben is ugyanúgy teljesítik a szolgálatot, mint egy teljesen átlagos hétköz-
napon. Teszik ezt akkor, amikor az egész világ rendkívüli időket él meg, új fenyegetéssel küzd. A
közös cél megvalósításáért mindenki a maga eszközeivel tesz. Ki azzal, hogy otthon marad, ki pedig
azzal, hogy a korábbinál is több terhet vállal. Utóbbiak közt vannak a tűzoltók, akik félelem nélkül,
nap mint nap teszik a dolgukat. Fokozott elővigyázatossággal ugyan, de ugyanúgy vonulnak tűzhöz
vagy balesethez, mint bármely más napon, mert őket a hivatásuk erre kötelezi. Ahogy ha kell, a
katasztrófavédelem kéményseprői is teszik a dolgukat, amikor az emberek, családok biztonsága azt
megkívánja.
Teszik mindezt azért is, hogy hónapok vagy évek múlva visszatekintve erre az időszakra, elmond-
hassák, hogy megtettek minden emberileg megtehetőt azért, hogy az ország sikeresen megküzdjön a
nehézségekkel, és ezek a próbatételek hozzájárultak a fejlődésünkhöz.
Szívem szerint köszöntőmben a szervezett magyar tűzoltóság 150. évfordulójáról emlékeznék meg,
és bár természetesen fejet hajtok a nagy elődök előtt, mégsem elsősorban az ő hőstetteiket méltatom,
hanem a jelen kihívásairól szólok.
2020 május negyedikén, éppúgy, mint bármely más napon, a legalapvetőbb érték az élet. Ahogy a
katasztrófavédelem évtizedek óta vallja: a biztonság megteremtése közös ügy, közös feladat. E szavak
azonban most különös értelmet nyernek, az idei tűzoltónap is más lesz, mint az eddigiek.
Bízom abban, hogy a mostani helyzeten rövid időn belül együtt túljutunk, és visszatérhetünk a
mindennapi életünkhöz, ünnepeinket ismét a szokott módon megtarthatjuk! Addig is jó egészséget
kívánok az állomány minden tagjának!
Budapest, 2020. május 4.
Dr. Góra Zoltán
tűzoltó vezérőrnagy
főigazgató
2020. MÁJUS 1 1 1