Page 23 - magazin-október
P. 23
Németh Ádám tűzoltó főtörzsőrmester
NEGYEDSZÁZAD
AZ ÉLETMENTÉS JEGYÉBEN
Elképesztő mértékű elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki olyan terüle-
tekre merészkedjen, ahonnan mások fejvesztve menekülnek. Emberek
tragédiáit testközelből megélni, nap mint nap dacolni a szélsőséges
körülményekkel olyan kihívás, amely testileg és lelkileg is megviseli az
embert. Sokan az ilyen megpróbáltatásokat még fizetség ellenében sem
vállalnák, a zagyvarékasi székhelyű, szolnoki telephelyű Életjel
Mentőcsoport tagjai azonban huszonöt éve önként segítik az arra legin-
kább rászorulókat szerte a világban.
Az Életjel Mentőcsoport az ország egyik legré-
gebben működő önkéntes civil mentőszervezete,
amelyet 1994. december ötödikén olyan emberek
alapítottak meg, akik csupán szabadidejükben
foglalkoztak kutyák mentésre történő kiképzé-
sével, azonban úgy gondolták, hobbijukat a köz
szolgálatába állítják. A mentőcsoport jelenlegi
parancsnoka, Turi László szerint azért van szük-
ség az övékéhez hasonló szervezetekre, mert egy
katasztrófa helyszínén komoly kihívást jelent
eljuttatni a sérülteket a kárterületről az orvosi
csapatok bázisáig, ebben pedig rájuk jelentős
szerep hárul. Éppen ennek köszönhető, hogy az
„életjelesek” profilja az idők folyamán kibővült:
víz alatti kutatásokhoz vannak búvárjaik, légi
felderítéshez hőkamerával ellátott drónnal ren-
delkeznek, de alpintechnikai szakemberek,
nehézgépkezelők, kishajóvezetők, siklóernyő-
pilóták, valamint orvosok is az egység részét
képezik. Ezzel párhuzamosan a jármű- és esz-
közpark is folyamatosan gyarapodott, ma már
speciális quaddal, csónakokkal és motoros szán-
nal is rendelkeznek, így a mentőcsoport bármi-
lyen évszakban bárhova képes eljutni, ha a szük-
ség úgy hozza.
Márpedig az elmúlt huszonöt évben sokszor
úgy hozta: az Életjel kutatott túlélők után romok
alatt a 2003-as algériai földrengést követően,
2019. OKTÓBER 21