Page 4 - magazin-julius-augusztus
P. 4

2     „Minden ember egy irányba, a magasba nézett”

      Időszerű kérdések  – az Andrássy úti palotaépület oltása az irányító parancsnokok szemével










                                  úlius 15-én délután négy óra után pár
                                  perccel érkezett az első jelzés a fő-
                               Jvárosi  katasztrófavédelem  művelet-
                               irányítási központjába, hogy a Kodály kö-
                               röndnél hatalmas füst száll föl egy épület
                               tetejéről.  Ezt  követően  még  csaknem
                               harminc  bejelentés  érkezett  a  tűzről,
                               még Budáról is telefonáltak. Elsőként az
                               ötödik és a nyolcadik kerületi hivatásos
                               tűzoltók, illetve a fővárosi katasztrófavé-
           delmi műveleti szolgálat érkezett a helyszínre, ahol a Kodály körönd
           és az Andrássy út sarkán lévő palota kétezer-háromszáz négyzet-
           méteres tetőszerkezete égett. A műveleti szolgálat parancsnoka az-
           nap Bisztrán Zoltán tűzoltó alezredes volt, aki így emlékszik vissza
           a történtekre...
             „Amikor  megláttam  a  riasztási  lapon,  hogy  szigetelési  munkák
           miatt  tetőtűz  keletkezett  az  Andrássy  út  egyik  épületében,  rossz
           érzés  fogott  el.  Évtizedes  tapasztalat,  hogy  ezek  a  tüzek  gyorsan
           terjednek, nem sok jóval kecsegtetnek és általában nehéz az oltásuk.
           A  riasztást  követő  harmadik  percben  az  épület  Szív  utca  felöli
           sarkához érkeztünk, azonnal hármasra emeltem a fokozatot az ötös
           riasztási  skálán.  Egy  széles  lépcsőházon  keresztül  jutottunk  fel  az
           égő harmadik szintre. Ekkor már százötven négyzetméteren tombolt
           a tető alatt a tűz, ezért felemeltem a riasztási fokozatot négyesre,
           majd  néhány  másodperc  múlva  ötösre,  mert  a  lángok  már  több
           száz  négyzetméteren  pusztítottak. A  tűzoltók  már  megszerelték  az
           alapvezetéket és elkezdtünk oltani belülről és kívülről is. A tűz rohant
           előttünk, utolérhetetlen sebességgel. Tizennégy vízsugarat építettünk
           ki a negyedik szinten. Kívülről négy, emelőre szerelt vízágyú segítette
           a munkát, amit részben a háttérparancsnok irányított. Amikor lángra
           kapott a tető, minden átmenet nélkül megszűnt a füstölés, és csak
           a  recsegve-ropogva  égő  faszerkezet  maradt.  A  hatalmas  épület
           tetőszerkezete  negyedóra  alatt  lángtengerbe  borult.  Amikor  a  fa
           ellobbant, a füst visszatért a tetőtérbe és egyik pillanatról a másikra
           semmit sem láttunk. A hangok alapján tudtam, hogy a tűz már több   főügyeletes megerősítette a hallottakat és közölte a pontos címet. Az
           száz méterrel előttünk jár. Reménytelen volt az oltás belülről. Ettől a   autóm felé menet a kárhelyrádión hallottam, hogy a tűz rohamosan
           pillanattól kezdve a szomszédos épületekre koncentráltunk, védtük   terjed, ezért a riasztási fokozatot a legmagasabb fokozatra, ötösre
           a palotaépület melletti két másik házat, azokban iskolák működnek.   emelik,  a  szertárból  kihajtva  pedig  már  láttam  is  a  város  felett
                              A  védelmet  magasból  mentőkre,  azaz   gomolygó  hatalmas,  fekete  füstfelhőt.  A  megérkezés  pillanata,  a
                              a  tető  fölé  nyúló  tűzoltó  gépjárművekre   látottak egy életre az emlékezetembe vésődtek. Minden ember egy
                              szerelt vízágyúkkal oldottuk meg.”  irányba, a magasba nézett. Az úttesten tömlők sokasága kígyózott
                                 Az  égő  palotaépülethez  délután   a főbejárat felé. Az első gondolatom az volt, hogy ne foglaljam el a
                              fél  ötkor  érkezett  ki  Jambrik  Rudolf  tű.   később érkező rajok helyét, így a szemben lévő járdán parkoltam le
                              ezredes,  dél-pesti  kirendeltségvezető,   és védőruhát húztam. Még huszonöt méter távolságból is érezhető
                              aki  aznap  ellátta  az  ügyeletes  fővárosi    volt  a  sugárzó  hő  okozta  forróság...  Beöltözés  közben  próbáltam
                              tűzoltósági   főfelügyelői   teendőket.   kívülről  áttekinteni  az  épületegyüttes  méreteit  és  a  tűz  terjedési
                              Az  ezredes  az  oltás  irányítását  meg-  irányát,  közben  pedig  döbbentem  láttam,  hogy  az  egész  tetőtér
                              érkezése  után  nem  sokkal  át  is  vette.   egyetlen lángtengerré változott. A harmadik emeleti ablakok mögül
           „A  munkanapnak  már  vége  volt,  de  akadt  még  tennivaló,  így  még   is látszott, hogy már minden ég, ami éghető, és talán az is, ami nem.
           az  irodában  voltam.  A  kárhelyrádión  hallottam  meg  először,  hogy   Sok tetőtüzet láttam az elmúlt harmincnyolc év alatt, számos esetben
           valahol ég a tető. Kis idő elteltével felhangosítottam a rádiót, mert   az  oltásban  is  részt  vettem,  de  ez  minden  eddigi  elképzelésemet
           a  forgalmazás  feltűnően  izgatott  hangon  zajlott.  Ekkor  a  műveleti   felülmúlta, ilyet csak a fi lmekben látni. Elindultam légzőkészülékben
           szolgálat  már  kérte  a  negyedik  fokozathoz  rendelt  erők  riasztását   az épület felé, hogy megkeressem a tűzoltás vezetőjét. Nagyon rövid
           is, ebben a pillanatban megszólalt a szolgálati mobilom, a fővárosi   konzultációt  és  közös  felderítést  követően  irányító  törzset  hoztunk
   1   2   3   4   5   6   7   8   9