Page 3 - katved-július-auguszttus
P. 3
1
A tartalomból
Bizonyított az ország Helyreállítás
Összefoglaló......................................................2
Idôszerû kérdések
Egy hónappal ezelőtt ezen az oldalon a belügyminiszter és az országos katasztrófavédelmi fő- „DISASTER-ADN 2013”.....................................7
igazgató köszönőlevelét olvashatták. Mindkét vezető elismerően szólt az árvízi védekezésben
résztvevők mindegyikéről, hivatásosokról és önként segíteni érkezőkről egyaránt. A társadalmi Krónika KATASZTRÓFAVÉDELEM 2013. július-augusztus
összefogás erejét, az önkéntesek számát és az általuk elvégzett munka jelentőségét azóta so-
kan, sok helyütt méltatták. Túl az elsõ éles városi kutatás-mentésen..........9
A dunai árvízkor tulajdonképpen először mérettek meg ekkora léptékben azok a megyei ön-
kéntes mentőcsoportok, amelyek két éve folyamatosan alakultak, és amelyek speciális felszere-
léseikkel, berendezéseikkel képesek arra, hogy kiegészítsék, sok esetben pedig hiánypótló mó-
don helyettesítsék a hivatásos szervezet szakalegységeit. Ezek a csapatok a Duna áradásakor
egyöntetűen sorompóba álltak, nagy részük saját megyéjétől távol, másik részük pedig odahaza
tett meg mindent, hogy a folyót mederben lehessen tartani. Segítségük, részvételük pótolhatatlan
volt, hiszen például a csapatok búvárai, vízi mentői nélkülözhetetlen munkát végeztek a gátaknál,
egyebek mellett csónakon szállították a bordás megtámasztáshoz használt egy köbméteres mű-
anyag tartályokat, de ők voltak azok is, akik – nem egyszer a víz alatt, gyakorlatilag vakon – fóliáz-
ták a gátakat. És a mentőcsapatok nem késlekedtek akkor sem, ha homokzsákot kellett pakolni, Pozitív a katasztrófavédelem társadalmi
vízzel körülvett házból kellett az ott élőket, azok vagyonát kimenteni. Azonban nemcsak a megyei megítélése, de van még tennivaló.................10
speciális önkéntes egységek, hanem az önkéntes tűzoltó egyesületek is ott voltak a gátakon, Csaknem minden önkéntes tûzoltó
három és fél ezren indultak segíteni a folyó mentére. Nem szabad megfeledkezni a felekezeti és egyesület támogatást kapott.........................14
világi karitatív szervezetekről sem, amelyek hosszú évek óta mindig segítenek a bajban, hozzák
a felszereléseiket, a munkaerejüket, részt vesznek egyebek mellett az adományok gyűjtésében, Magazin
a felajánlások koordinálásában, a kitelepítettek gondozásában.
És akkor még nem beszéltünk az „egyszerű” önkéntesekről, akik nem tartoznak egyetlen civil, Nagyszerû magyar eredmények a nemzetközi
vagy karitatív szervezethez sem, nem tagjai mentőszervezetnek, mindössze úgy gondolták, hogy tûzoltóversenyen...............................................19
emberként, állampolgárként dolguk van az árvíznél, ha mással nem is, hát a fizikai erejük felaján-
lásával segíteni tudnak. Harmincnyolcezer önkéntes dolgozott a Duna mentén, ennyien szánták
rá a szabadidejüket, utaztak el akár messzire is az otthonuktól, hogy megvédjék másokét. De
sokkal többen vannak azok, akik ugyan nem mentek el a konkrét árvízi helyszínekre, de megtet-
ték, amit lehetett. Mindenkinek van egy története arról, ki és hogyan segített. A híradóban látott
férfiról, aki a kerekesszékből lapátolni nem tudta a homokot, de amíg ereje bírta, tartotta másnak
a zsákot. Az idős asszonyokról és férfiakról, akik szintén nem bírták már el a homokzsákot, he-
lyette szendvicset kentek a gáton dolgozóknak. A boltosokról, akik ingyen adták a szendvicsnek
valót. A pesti taxisról, aki nem fogadott el fuvardíjat az árvízi védekezésből jövő, az utolsó buszt
lekéső segítőktől. Vagy ennek a lapnak a tördelőjéről, aki ellentételezés nélkül, viszont expressz
sebességgel megoldott a kedvünkért egy grafikai problémát, mondván: ő így tud hozzájárulni az
árvíz elleni védekezéshez. az igazgatóságok életébôl............................23
Nem túlzás azt állítani, hogy megmozdult az egész ország. Az emberek talán most kezdik
megérteni az önkéntesség fontosságát, erejét, azt, hogy bár az így végzett munkáért fizetség
nem jár, valami olyat ad, ami leírhatatlan, és se elfelejteni, se elveszíteni nem lehet. Nyilván eltart
egy ideig, míg az önkéntességnek idehaza is akkora hagyománya lesz, mint más országokban,
de elég csak a tűzoltó egyesületekre gondolni, és látszik: nálunk is megvannak az alapok, ame-
lyekre építkezni lehet.
Ez egyébként a trend és az elképzelés is – az önkéntesség arányának növelése, hogy egyre
többen legyenek azok, akik ily módon és nem kötelezettként látnak el polgári védelmi feladatokat
az országban. A folyamat megkezdődött, hiszen a megyei mentőcsoportok után egyre-másra
alakulnak a járásokban is hasonló csapatok. Nyugdíjas Hírvivõ...........................................34
És eközben persze a már meglévők sem tétlenkednek, augusztus elején első éles városi
kutató-mentő bevetésén volt a HUNOR Mentőszervezet. Speciális egységei egy fővárosi ház- Címlapunkon: robbanás a budapesti Tímár
robbanás után kutattak előbb túlélők, később áldozatok után. A csapat a budapesti bevetésen utcában
bizonyította, hogy be tudja tölteni rendeltetését, az ENSZ INSARAG által is elismert képessé- Fotó: Jóri András – BM OKF
geit kamatoztatni tudja.
Az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság hivatalos honlapja
az interneten:
A szerkesztőség www.katasztrofavedelem.hu
Címlapunkon: A HUNOR és a honvédség közös védekezése Pilismaróton
A felvételt készítette: Farkas Roland tű. főhadnagy, Pécs Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság