Page 3 - magazin-február

1

Az idei tél első erőpróbája A tartalomból

Rendkívüli helytállás a hidegben ................2
ebruár van. Helyzet van. Hóhelyzet! A katasztrófavédelem megelőző tevékenysé-
géről szóló hírek hallatán a legtöbb embernek azonnal van egy saját téli sztorija, és
Fpersze több kőbe vésett igazság is elhangzik innen-onnan. A sorrendiség és a tel-
jesség igénye nélkül ezek általában a következők: mi olyan furcsa abban, ha télen hideg KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. február
van és esik a hó?; amikor én kislány/kisfi ú voltam, na azok voltak az ám az igazi telek,
mégse ijedtünk meg!; mit kell ennyire felfújni, hogy februárban havazik?; nehogy már
meghatódjak, amikor a katasztrófavédelem azt csinálja, amire tartjuk és amiért fi zetjük
őket!
Rászántam az időt, elgondolkodtam, mennyi a cinizmus és mennyi az igazság a
fentiekben, és próbáltam összehasonlítani az akkor-t a most-tal. Abban a mostanság
sokat emlegetett 1987-es januárban (amikor is a szakmai és személyes visszaemléke-
zések szerint utoljára esett egyszerre kb. félméternyi hó) még „komoly” középiskolásként Időszerű kérdések
napi feladataim közé tartozott eljutni főváros környéki otthonomból a vízivárosi középis-
kolába. Huszonöt évvel ezelőtt volt néhány extra szabadnapom, de talán a szüleimnek A különleges mentőszervezetek
is, nem emlékszem. Abban azonban szinte biztos vagyok, hogy senkire se néztek ferde nemzetközi minősítésre készülnek .................8
szemmel azért, mert egyszerűen képtelen volt eljutni a munkahelyéig. Arra viszont nem
fogadnék nagyobb összeggel, hogy a mai munkaadók is ilyen elnézőek lennének.
Sok volt a hó, jó nagy kupacot raktunk belőle, hiszen el kellett jutni a kapuig, és már
abban az időben is kötelességünk volt gondoskodni arról, hogy a ház előtt biztonságosan
tudjanak közlekedni a gyalogosok. Akik akkor még sokkal többen voltak, hiszen egyrészt
kevesebb volt az autó, másrészt pedig még nem volt szokás a sarki boltba is kocsival
leugrani.
Szerintem egyébként itt van a kutya elásva. Valljuk be, kényelmesek vagyunk, de
legalábbis kényelmesebbek, mint voltunk egy-két évtizede, és inkább kockáztatunk,
mintsem feladjunk valamennyit ebből a kényelemből. És öntudatosabbak is vagyunk.
Ha törik, ha szakad, útnak indulunk, mert ahogy az országos rendőrfőkapitány is mond- Krónika
ta, hiszünk abban, hogy jobban vezetünk mint a többiek, jobb az autónk is, egyébként
is, mindenki másnál jobban tudjuk, mekkora is a veszély. És ebből a szemszögből Felkészítés témáról témára ...........................14
vizsgálva tényleg nonszensz, hogy országos vezetők már szinte könyörögnek és a józan
észre apellálva kérik, hogy akinek nem halaszthatatlan az utazás, maradjon inkább
otthon, de ha már kockáztat, legalább a gyerekét ne vigye magával.
De nem csak a szokásaink változtak, átalakultak az emberi kapcsolatok is. Figyeltünk
egymásra, a szomszédra, főleg, ha az magányosan élő, idős ember volt, segítettünk,
ahol tudtunk, hogy például ne egyedül kelljen becipelnie a tűzre valót. A hírek nem nagyon
szóltak olyanról, hogy valaki a saját házában fagyott volna halálra.
Azt mondta nekem egy ismerős a fodrásznál, miközben együtt bámultuk a szakadó
havat az ablakon át, hogy szinte vicces, amekkora felhajtást csinál a katasztrófavédelem
a hóesésből. A helyzet természetesen nem volt alkalmas arra, hogy hosszasan elbe- Tűzvizsgálók továbbképzése ........................23
szélgessünk az új vezetéssel bíró megyei védelmi bizottságokról, arról, hogy a hóhelyzet
lehet/lehetett volna az első éles próbája a védelemigazgatás átalakult rendszerének, és Az igazgatóságok életéből ........................26
nyilván nem cseréltünk eszmét arról sem, hogy a katasztrófavédelem, a rendőrség, a
megyei kormányhivatalok, az önkormányzatok hogyan és mennyi ideig készültek fel
közösen, hogy szükség esetén minden erő és eszköz rendelkezésre álljon, ha az inten-
zív havazás tényleg megállítja az életet az egész országban. Minthogy mindezeket el-
mondani és elmagyarázni nem lehetett, inkább arra kértem az ismerőst, gondoljon bele,
hogy mit mondanának az emberek, ha a katasztrófavédelem egyszerűen csak egy téli
víkendnek tekinti február első hétvégéjét, meg a vele együtt érkező jókora mennyiségű
havat, és emiatt valami nagy baj történik.
Így is éppen elég nagy a baj, hiszen egy tucatnyian életüket vesztették kihűlés miatt
ezen az első februári hétvégén, ez pedig éppen tizenkettővel több az elfogadhatónál.
Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott van annak a több száz embernek az
élete, akit még időben sikerült meleg helyre vinni, mert éber volt az állampolgár, a rend-
őr, a határőr, a tűzoltó. A címlapon szereplő fotót
És a történetnek még mindig nincs vége, hiszen az előrejelzés e sorok írása közben Tar Barnabás Tamás tű. törzsőrmester
is további 20-30 centiméternyi friss havat és farkasordító hideget ígér. (Székesfehérvár HTP) készítette
Ne legyen igazam, de gyanítom, egy hónap múlva ezen az oldalon a hóolvadást
követő áradásról fogunk írni. Fotók: Jóri András, Páros György
Galántai Judit
A BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság hivatalos honlapja:
www.katasztrofavedelem.hu