Page 31 - magazin-január-február
P. 31
29
Csongrád: Ismerkedés, útkeresés,
nem, akkor nem is voltak olyan kalandos- árvízvédekezési folyamatban. A Duna 2006-
összeszokás bravúrosak), másrészt ily módon óhatatlanul ban is próbára tett minket, az Adony-Ercsi
egy fontossági sorrendet állítottam volna fel, árvízvédelmi szakaszon árvízi veszélyhelyzet
Tíz év... Bizony nem könnyû egy igazgató- márpedig nincsenek fontos, vagy kevésbé is kihirdetésre került. 2003-ban és 2005-ben
ság lényegében teljes életét elbeszélni né- fontos veszélyhelyzetek. Ezért szóltam in- koordináltuk a rendkívüli hóhelyzet okozta
hány sorban! A Csongrád Megyei Kataszt- kább az emberi vonatkozásokról, hiszen az események felszámolását. A rendkívüli idõ-
rófavédelmi Igazgatóság megalakulása utá- természetes, hogy a munkánkat elvégezzük, járási viszonyok számos esetben komoly
ni elsõ idõszak leginkább a hely- és útkere- de hogy közben hogy érezzük magunkat, az kártételt jelentettek a megye településein.
séssel telt. Furcsa érzés volt: relatíve új fel- nem biztos, hogy mindegy.... 2003-ban szakmai irányításunkkal elkészült KATASZTRÓFAVÉDELEM 2010. január-február
adatrendszer, teljesen új kollegák, egy má- Ezért aztán vigyázzunk egymásra és vi- a megyei nukleárisbaleset-elhárítási intézke-
sik szakma megismerése... Szerencsére a gyázzunk magunkra is! dési terv, valamint a nukleáris veszélyhely-
legkevesebb bajunk az új kollégákkal kap- Tátrai János zetre vonatkozó kitelepítési és befogadási
csolatosan merült fel. Kicsit olyan volt, mint tervek. 2004-ben közremûködtünk a Nemze-
a régebbi automata mosógépek: kicsit ug- A katasztrófavédelem elmúlt tíz ti Nukleárisbaleset-elhárítási Törzsvezetési
rált, kicsit zötyögött, néha elég hangos is gyakorlat megyei mozzanatainak végrehajtá-
volt, de a végén mégis tiszta ruha jött ki be- éve Fejér megyében sában. 2009 szeptemberében Alapon védel-
lõle. Nem szép dolog ilyet mondani, de az mi igazgatási gyakorlatot hajtottunk végre a
említett idõszak veszélyhelyzetei még jól is 2000-ben a megalakulást követõen azonnal megyei védelmi bizottsággal közös szerve-
jöttek, hiszen közben nem volt idõ a saját adódtak feladatok, hiszen a sárréti területen zésben. A SEVESO irányelvek figyelembevé-
sorsunkon lamentálni, esetleg összeeskü- több települést belvíz veszélyeztetett, és kol- telével 2003-ban részt vettünk Székesfehér-
vés-elméleteket gyártani. Elcsitultak tehát a légáink Jász-Nagykun-Szolnok megye árvíz- vár és Dunaújváros, míg 2009-ben Ercsi és
hullámok, sikerült felvenni egymás ritmu- védekezésénél nyújtottak segítséget. 2002- Ráckeresztúr külsõ védelmi terveinek kidol-
sát, lassan beleszoktunk, beletanultunk ben a Dunán levonuló árhullám Ercsi, Adony gozásában. 2006-ban rendszerbe állítottuk
egymás szakmájába, kölcsönösen ráébred- településeket érintette, ahol segítettünk az és mûködtetjük a VFCS-t. A veszélyes áruk
tünk, hogy a "másik" szakma képviselõje érintett önkormányzatoknak a teljes közúti szállításának ellenõrzésére kapott ha-
tósági jogkörrel jól éltünk. 2008-ban egye-
dülálló kezdeményezésként 24 órás ellenõr-
zési akciót szerveztünk és hajtottunk végre.
2008-ban sikeresen lebonyolítottuk a Gróf
Széchenyi Ödön XI. Országos Tûzoltósport
Versenyt Székesfehérváron. Igazgatóságunk
az elmúlt évtizedben sokat változott és for-
málódott, munkatársaink jelentõs része ki-
cserélõdött, de elmondható, hogy szerveze-
tünk a kitûzött célokat és feladatokat minden
esetben maradéktalanul végrehajtja. Kollek-
tívánk minden tagja képes és kész a kitûzött
célokért kreatív módon dolgozni, erre a csa-
patra lehet és kell építeni az elkövetkezõk-
ben, ezáltal céljainkat még a nehézségek el-
lenére is el tudjuk érni.
Bárdos Zoltán mk. pv. alezredes,
igazgatóhelyettes
nem feltétlenül kiszuperált tiszt, és arra is,
hogy nem biztos, hogy egy tûzoltás csak
annyiból áll, hogy „kicsit lelocsoljuk, azt'
kész”. Megtanultuk tisztelni egymás szak-
máját, és megtanultuk tisztelni egymás sze-
mélyét is. Jöttek sikerek és persze jöttek
kudarcok is, de utóbbiakból megpróbáltunk
tanulni, vagy ha végképp nem ment, leg-
alább sikerként tüntetni fel õket.... Tudják,
mint a mosógépnél: véletlenül egy piros ru-
hadarab keveredett a fehérek közé, de nem
baj, ilyen férfias-rózsaszín
boxeralsónk még sosem volt!
Írhattam volna kalandos bevetésekrõl,
bravúros mentésekrõl, mégsem tettem.
Nem tettem, mert egyrészt azokról a szak-
mán belül úgyis értesül mindenki (vagy ha