Page 8 - KOK-Híradó 2020 december

8

A magyar királyi belügyminiszter
180.000/1936 B.M. sz. rendelete
a tűzrendészet teljes és átfogó
rendezése érdekében került kiadásra.
Alkalmas volt arra, hogy felölelje az
összes, a gyakorlati életben addig
bevált, valamint a megváltozott
társadalmi, gazdasági viszonyoknak
megfelelő tűzrendészeti szabályokat.
A II. világháború azonban kettévágta
a fejlődés útját.

Tűzoltóság a II. világháború után

Hazánk területének jelentős részén
még folytak a harcok, amikor a
felszabadult országrészekben
megkezdődött a közigazgatás
újjászervezése. Az Ideiglenes
Nemzeti Kormány első rendelkezései
között intézkedett a közbiztonság
és annak részeként a tűzvédelem
biztosításáról is. A háborús amely lényegében az állami tűzoltóság megalapítását
viszonyok és a harci cselekmények következtében az és szervezeti felépítését tartalmazta. Megszüntette a
ország tűzoltósága szétesett. A tűzoltók közül sokan korábbi városi (fővárosi) tűzoltóságok széttagoltságát,
életüket vesztették, megrokkantak, hadifogságba kerültek. önállóságát és a tűzrendészeti érdekeket figyelembe véve
A felszereléseket nagy veszteség érte, jelentős részüket egyes üzemi tűzoltóságokat is állami tűzoltóegységekké
elhurcolták az országból, ennek következtében a tűz szervezett át. Ezzel létrejött az egységes állami tűzoltóság,
elleni védekezés országszerte minimálisra csökkent. megteremtve azt a közös szervezeti alapot, amely
Ez előrevetítette a tűzoltóságok teljes körű államosítását. lehetőséget nyújtott, hogy az a továbbiakban -igazgatás
Az egységes magyar tűzoltóság felügyeletét és ellenőrzését szempontjából- egységes (központi) irányítás alatt álljon.
a Belügyminisztérium feladatkörébe utalta. Bevezette az A belügyminiszter az állami tűzoltóság szervezésére
országos tűzoltó-főparancsnoki, Budapesten a fővárosi-, kötelezett vállalatoknál a tűzoltóság szervezetén belül
vármegyékben a vármegyei tűzoltó-parancsnoki tisztséget. üzemi őrségek felállítását is elrendelhette. Ezek az őrségek a
Majd a tűzrendészet szocialista típusú átalakítása hetvenes évek elejéig fennálltak. Érdekes módon nemcsak
következett az 5.090/1948. (V.13.) Korm. számú rendelettel, vállalatoknál szerveztek tűzőrségeket, hanem jelentős
kulturális létesítményekben is. Tűzőr-
séget kapott például az Állami
Operaház, az Erkel-, a Nemzeti- és a
Vígszínház is.
A tűzoltóságok tagjai katonai
rendfokozatot kaptak és ennek
alapján sorolták őket a rendfokozatra
megállapított fizetési fokozatba.
Ehhez igazodva került kiadásra az új
egyenruházati szabályzat is, amely a
szovjet típusú egyenruházatot vezette
be. Megkezdődött a polgári modellről
a szovjet típusúra történő áttérés.
1972. január 1-jétől az állami tűzoltóság
területi szerveit az illetékes tanácsok
irányítása alá helyezték. A BM TOP
(Tűzoltóság Országos Parancsnokság)
közvetlen irányítása alá tartozott a 19
megye és a budapesti parancsnokság;

150 éves különszám