II. Iparbiztonsági és katasztrófavédelmi hatósági kutatások

A konferencia résztvevőit elsőként levezető elnökként dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta dr. Mógor Judit tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági főigazgató-helyettesének üdvözlő szavait. Kiemelte, hogy a konferencia elsősorban a reziliencia témaköreire fókuszál, és célkitűzése olyan megoldási lehetőségek keresése, amelyek hatékonyan szolgálják a lakosság védelmét az iparbiztonsági és a hatósági munka területén. A tábornok beszédében kiemelte, hogy a konferencia célja továbbra is fórumot biztosítani a tudományos eredmények bemutatására, valamint hogy az online lehetőségekkel minél szélesebb érdeklődői kör számára váljanak elérhetővé az iparbiztonsági és a hatósági szakterületi kérdések, megoldási lehetőségek. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy konferencián több mint háromszáz fő vesz részt az online térben, akik között képviseltetik magukat az ország minden részéről az iparbiztonsági és a hatósági szakterület munkatársai, a Katasztrófavédelmi Tudományos tanács tagjai, a Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi és Víztudományai karai hallgatói is.

A konferenciát köszöntötte dr. Sabjanics István ny. rendőr dandártábornok, a Belügyi Tudományos Tanács titkára, aki üdvözölte a konferencia célkitűzéseit és gratulált a korábban megtartott konferenciákhoz. Kiemelte, hogy a Belügyi Tudományos Tanács egyik fő prioritása a jó gyakorlatok visszaforgatása és alkalmazása a való életben. A Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán megjegyezte, hogy az idei évben „Tudomány: Út a világ megismeréséhez” címmel konferenciát szerveznek, fókuszban a megújuló energiaforrásokkal. Ismertette, hogy a kormányzat támaszkodni fog továbbra is a tudományra és kikéri a tudósok, kutatók véleményét a döntés-előkészítések során.

A konferencia első előadásában dr. Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének vezetője az egyetemen zajló iparbiztonsági és katasztrófavédelmi hatósági kutatásokról beszélt. Tájékoztatást adott az intézetben zajló képzésekről, a szervezeti struktúráról, a létrehozandó katasztrófavédelmi speciális képzési központról. A kutatási tevékenységet részletezve szólt a feldolgozott témakörökről, a hallgatói és oktatói kutatásokról, arról, hogy mindehhez több kutatóműhely áll rendelkezésre. Az ezredes beszélt a doktori iskoláról is, és bemutatta annak tizenkilenc, katasztrófavédelmi kutatási témáját.

A veszélyes üzemek biztonságos működésével kapcsolatos felméréseket és azok eredményeit Domján Iván tűzoltó őrnagy, a BM OKF veszélyes üzemek főosztályának helyettes vezetője ismertette. Beszélt azokról a súlyos hazai ipari balesetekről, amelyek inspiráltak bizonyos kutatásokat, illetve bemutatta a kutatás-fejlesztés során alkalmazott különböző módszertanokat, a hazai tudományos jellegű együttműködéseket, valamint a nemzetközi kapcsolatokat. Az őrnagy részletesen beszélt a 2019-ben indult, a karbantartási rendszerek alkalmasságát vizsgáló ellenőrzéssorozatról, illetve a veszélyes üzemek öregedésének kezelésével összefüggő kutatásokról.

Mészáros István, a Semmelweis Egyetem műszaki főigazgatója az üzemeltetők oldaláról mutatta be, hogyan lehet megteremteni az egészségügyi létfontosságú rendszerelemek komplex biztonságát. Előadásában külön kiemelte az itt jelentkező iparbiztonsági feladatokat. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának mesteroktatója, Mrevka László előadásában arról értekezett, hol helyezkedik el a reziliens városi árvízi kockázatkezelés a kritikus víziközmű-infrastruktúra rendszerében. Tudományos kutatását bemutató előadásában egyebek mellett beszélt arról, hogy megnőtt a városi területeken előforduló extrém árvízi események változékonysága, így az aktuális intézkedések már nem nyújtanak optimális megoldásokat, paradigmaváltásra van szükség a városi árvízi katasztrófák kezelésében. A cél, hogy a városok alkalmassá váljanak az árvízi elöntések adaptálására.

Csavajda Péter, a Széchenyi Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének PhD hallgatója a veszélyes áruk csomagolásának vizsgálata során jelentkező dilemmákat tárta a hallgatóság elé. Elmondta, a kutatást végző csapat két különböző vizsgálati protokoll szerint dolgozott, és a futárszolgálati körülmények közötti szállítást vette alapul állt, ezekre ugyanis a durva árukezelés jellemző. Elhangzott, az ilyen szállítás alatt egy-egy csomagot átlagosan 60-70 centiről ejtenek le, akár többször is. A kutatás során különféle csomagolású, különféle halmazállapotú árukat ejtették le különféle magasságokról. A kutatás értékeléséről szólva elmondta, a csomagként feladott veszélyes áruk vizsgálata során az UN-teszt program nem elégséges eljárás, a biztonságos szállításhoz kiegészítő vizsgálatok kellenek.

A katasztrófavédelmi hatósági feladatrendszer továbbfejlesztésének lehetőségeiről dr. Lakatos Bence Roland tű. őrnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége hatósági osztályának vezetője beszélt. Kutatásáról elmondta, vizsgálta, hogyan lehet okoseszközök alkalmazásával növelni a hatósági tevékenység hatékonyságát és a lakosság önvédelmi képességét, vizsgálta a tevékenység gazdaságosságát, illetve a rendszerszintű reziliencia biztosításának lehetőségét.

A konferenciát Bognár Balázs zárta, aki zárszavában kiemelte, hogy elengedhetetlen az integrált hatósági és az iparbiztonsági területen az elmélet és a gyakorlat összhangja, ezért a továbbiakban is célkitűzés a kutatási eredmények beépítése a katasztrófavédelem hatósági és iparbiztonsági feladataiba. Az elnök jelezte, hogy a katasztrófavédelem három programmal is készül a Magyar Tudomány Ünnepére, ilyen lesz a KTT 2022. évi interdiszciplináris pályázatának ünnepélyes eredményhirdetése, egy rendvédelmi és adatvédelmi nap, valamint a természeti katasztrófák csökkentésének világnapja alkalmából megrendezendő szakmai nap. 

Fotó: Szőke Péter BM OKF